A kendőzetlen valóság

Fagyba meredt
csipkeágak,
tél komponálta
szimfóniák.
Csak éjszaka,
lámpafényben
színesek.
Feketerigó
szállt az ágra.
Szárnya széttépte
a téli éneket.
Csipke lepel
csendesen lepereg.